A Huszita Ház pincéje a „Gönci Husziták Történetének” az eszenciája, legendák, mesék övezik, amelyek részben fennmaradtak, részben a múlt homályába merültek. Az adatközlések alapján az épület alatt hatalmas, több szintes, a ház alatti utca alá kinyúló pince szint helyezkedik el. Máig fenntartott álláspont szerint az erődített jellegre, és a menekülési útvonalakra egykoron a környékre jellemző gyakori csatározások miatt volt szükség, egyfajta védelmi szerepkört betöltve. Tény, hogy az épület alatti pincében a telek vége felé futó, illetve a szomszédos pincékbe ágazó járatok találhatóak. A boltíves, szellőzőkkel ellátott alagút jelenleg látogatható szakasza mintegy 8-10 méter. Lezárására biztonsági okokból került sor, tekintettel az 1960-as években, a telken, több helyen történt beomlásra. Mivel a ház többszöri átépítésen ment keresztül, a jelenlegi állapot rekonstruált képet mutat. Hazánkban, kategóriájában egyedülálló alkotás, a hozzák érkező látogatók országos hírű célpontja. Az összekapcsolt alagútrendszer a legenda szerint egészen Kassáig elvezet. Egyes elgondolások alapján az alagút vége a Zsujta község közelében lévő Kiserdő területrészen található, ahonnan kiválóan megközelíthető Gönc. A földalatti járatrendszer a múltszázad elején még kifejezetten jó állapotú volt – rendkívül hasznosnak bizonyult háborús időszakokban. Helyi szokásnak számított a népi gyermekjátékok között a járatokban történő fogócskázás. Az idősek elbeszélései szerint, néhány évtizeddel ezelőtt, a szomszédos utcában található református templom a föld alatt a Huszita házból megközelíthető volt, hiszen akkoriban a templomi orgonajáték még gyakran hallatszott a földalatti járatban.
A Pálos Kolostor gótikus díszeleme
A huszitákat övező történetek központi eleme a portya és a hadizsákmány. A huszita harcosokra jellemzően, a pikádorok tivornyákon ünnepelték katonai sikereiket. A szóbeszéd szerint ilyen alkalomkor a titkos földalatti járaton keresztül juthattak a környék legszebb lányai a vezér házába. Az alagút története, a huszita harcok kapcsán már – ami helyben gyors mozgósítást, közelharcot jelentett – a csapatok elrejtéséről, fegyverutánpótlásról regél. A népi mondavilágban az alagútrendszer védelmi funkcióját a borkereskedelem időszakában is megtartja. Azonban a 17 – 18. században leginkább bortárolásra, szalmával bélelt termeiben – hadiélelem tárolására szolgált. A fogócskázó gyermekek képzelet világában – ami leginkább fantáziából eredeztethető szóbeszéd – a közeli borúton szerzett áru az alagútrendszeren keresztül cserélt gazdát. Az egykori történetek az épület misztikumát, mesébe illő rejtélyes hangulatát erősíti.
A boltíves pincében kerül bemutatásra a méltán híres Gönci Hordó, illetve, a közeli, Pálos Kolostorból származó, szép, gótikus ablaktöredék – rózsaablak, ami egykoron a kolostor főbejárata fölött helyezkedett el.
Views: 8