A pitvar

Pitvar – szabadkéményes konyha

 A tisztaszoba és a hátsóház között található a pitvar, vagy konyha. A család életét javarészt a hagyományoknak megfelelően a szabadkéményes konyhában, és a hátsóházban töltötte. A tájház konyhája a füstös konyhákhoz képest már magasabb komfortfokozatot ad, mivel hatékony füstelvezetési rendszerről beszélhetünk. A szabadkémény általában a konyha mennyezetébe beépített, szabadba vezető, nyílt füstelvezető építményt jelent. Füstös konyha esetében, amikor a konyha légtere megtelt füsttel, akkor az ajtókat – ablakokat kinyitották, melynek következtében a meleg is távozott a helységből, főleg télen. A szabadkémények általában a 17. századi Magyarországon a konyha teljes hátsó részét faltól – falig beborították, korabeli mezővárosi szinten előszeretettel alkalmazták egyszerűsége miatt ezt a megoldást. A korszerűsítéseknek köszönhetően egyre több tégla, illetve kőelemből rakott, boltozott füst és szikrafogójú szabadkémény épült országszerte, gyakorlatilag tájházunk esetében már erről van szó.  A konyhában megtekinthető a Gönci téglából épített rakott sparhelt – nyílt füstelvezetésű tüzelő hely – melynek előnye, hogy egyszerre oldotta meg a fűtést, a sütést, a főzést és a világítást. A helyben a „Téglaszínben” bányászott agyag – mint alapanyag, építőanyag – története napjainkban már pusztán szóbeszéd. Szövegdoboz: Pitvar - szabadkéményes konyhaA pitvar elrendezése arról árulkodik, hogy jellemzően ebben a helyiségben mozgatható bútorzatot tartottak – vizes padot, lábon álló polcot – gyakorlati szempontokból. Megtekinthető a „Rozmaringágas Zöldmázas Metszett Gönci Kancsó”, és a jellegzetes alapfestés és máz nélküli „Május Feliratú Tejescsupor”, melyek a gönci fazekasság értékes és klasszikus darabjai. Korabeli értéküket mutatja, hogy jeles személyre szabott ajándékul szolgáltak. Gyakran névre szólóan készítették a mesterek, a tájházban kiállított zöldmázas darab 1928-ban készült Szombati Józsefné asszony részére. A fából készült konyhai használati tárgyak – szakajtó, uborkagyalu, kisteknő, fa szűrőkanál – története abban áll, hogy valamennyi eszköz helyi mesterek keze nyomát dicséri. Érdemes kiemelni az un. habaró fát, ami a tájegységre jellemzően kiemelkedő néprajzi értékkel bír. A kiállított borosüvegek a zempléni hutákból származnak, a keménycserép és a porcelánedények a közeli Telkibányáról és Hollóházáról kerültek a kiállítótérbe.

Views: 9